A megnövekedett utasszám miatt 1955-ben a FAÜ és az AKÖV-ök bevezették az autóbuszok pótkocsis vontatását.

"Az Ikarus 60-as karosszériaelemek felhasználásával kezdte meg a mátyásföldi gyár 1955-ben az autóbuszokhoz csatolható pótkocsik gyártását.
A FAÜ részére 1955-ben 16 darab az AKÖV-ök részére 20 darab pótkocsi készült, melyek Ikarus 60-as autóbuszokhoz csatolva közlekedtek."**

**Az Ikarus évszázados története

Székesfehérváron működött az ÁMG, az Általános Mechanikai Gépgyár, mely katonai teherautókon lévő zárt felépítmények (EZF) gyártásával és felújításával foglalkozott.

1959-től a 4750 mm. hosszúságú, 2,5 m szélességű, 30 álló és 10 ülő kapacitással rendelkező
ÁMG 406 típ. sz. autóbusz pótkocsikat az Általános Mechanikai Gépgyár (ÁMG, Székesfehérvár) készítette.
A pótkocsi a nevét, a gépgyár rövidítéséből kapta. A pótkocsik nem voltak teljesen egységes kivitelűek.
Az elsők, a még korábban gyártottak az Ikarus 60-as autóbuszok elemeit hordozták magukon a hátsó homlokfal, a sárvédők kialakítása megegyezett azokkal.

                               
                               

Alapvetően nem változott, de egyes elemek kicserélődtek a hatvanas évek elején készített pótkocsikon.
Ilyen például a sárvédő íve. Az akkor már szériában gyártott Ikarus 620-as sárvédő ívét használták fel, de továbbra is a főméretei az Ikarus 60-ashoz hasonlítottak.

  Az FVV a trolibusz üzemnél, csak később, 1960-ban vezette be a pótos üzemet. Az első pótkocsikat a FAÜ- adta.
Később a Gépgyár az FVV részére is gyártott pótkocsikat, ezek már az Ikarus 620-as sárvédő elemeit kapták.

A pótkocsiknak szabályos kormányművük volt, amit a csatlásrúd kormányzott (azaz a mai teherautó pótkocsiknál bonyolultabb szerkezete volt).
A vonó- és vontatott jármű között levegős (légfék) és elektromos csatlás vezetett.

 
 
 
 
 

A pótkocsik eredetileg autóbusz általi vontatásra lettek kialakítva, így nem meglepő, hogy erősáramot nem csatoltak, a pótkocsiban gyengeáramú világítás volt.
Ellenben a vontató részen főáramkörű volt - eszerint a villamos - keresztezésben az első kocsinak kialudt a világítása, a pótnak viszont nem!

                               
                               


Forgalomban

 
 
 
 
  
Volán viszonylatban 1975-ig jártak, utoljára - ha igaz - Veszprém megyében.

Megújuló trolipótkocsi ( IHO.HU Istvánfi Péter )

A BKV felújításra küldte a nosztalgiacélokra félretett ÁMG típusú trolibuszpótkocsiját, igaz, ha elkészül, nem lesz, ami vontassa.
 

Értesüléseink szerint a BKV Kőbányai Garázsának udvarán álló ÁMG–406 típusú egykori trolibusz pótkocsit elvitték felújítani Százhalombattára.
A megújulást a BKV részére évente rendelkezésre álló, nosztalgiajárművekre költhető pénzügyi keret teszi lehetővé.
Az egyre növekedő utas számok miatt az autóbuszüzem 1954-ben, a trolibuszüzem pedig 1960-tól vezette be a pótkocsivontatást.
Összesen 59 trolibusz pótkocsit szerzett be az FVV a székesfehérvári Általános Mechanikai Gépgyártól (ÁMG), ebből huszonegy kocsit újonnan, a többit az autóbuszüzemtől használtan vettek át.
A csuklós trolibuszok térnyerésével lassan leáldozott a pótkocsi vonatatásnak, az évtized végére le is selejtezték őket mind.
Jó állapotuk, valamint a vontatáshoz használt csatlásrúd miatt előszeretettel vásároltak a selejt pótkocsikból építőipari vállalatok, akik a nagyobb építkezéseken öltözőként, szállásként használták őket.
A troligarázsban lévő 923-as pályaszámú kocsi is ennek köszönhette a megmaradását. Érdekesség, hogy Szegeden folyamatban van egy Ikarus 60-as trolibusznak a felújítása, azonban az a kocsi korábban soha nem vontatott pótkocsit (az átalakításhoz komolyabban hozzá kellene nyúlni a vázszerkezethez), így a most felújítandó ÁMG pót egyelőre csak statikus kiállítási darabként fog szolgálni.

 

A felújításhoz, rekonstruáláshoz jobb híján a Közlekedési Múzeum makettjeinek fotóit nyújtanánk segítségül.
 

 

  
 
 
 
 

Két makett állt rendelkezésünkre Merci Miklós jóvoltából.
Mint elmondta, mindkét darab pontos, méretarányos, az ülések és a kapaszkodók pontosan tükrözi az eredetit.

 

  
 
 
 
 

 
                                
                               
 

az ablakokhoz képest jól bemérhető.

  


Ezen, és a lentebbi felvételeken a székek elrendezése
 
 

 

                                
                               

 

 

                                
                               
 

Végül két felvétel: ÍGY KÉSZÜLT!

  
 

Tibor barátunk talán azon elmélkedik,
hogy milyen jó lenne,
ha már az Ő ÁMG 406-os pótkocsija is így nézne ki.
 
 
 
 

 


 

AMG 407

Az AMG 407 tip.sz. un. "bányászbusz" 34 ülőhellyel rendelkező Csepel D420-as alvázra épített, a kor szellemének megfelelően kivitelezett, kényelmesnek mondott, személyszállító jármű. 0,75-ös és 1 mm-es lemezborítása, könnyű kör és négyszögletes keresztmetszetű csövekből épített karosszériára van ponthegesztéssel erősítve.
A tökéletes levegőcserét, szellőzők és befelé nyíló ablakok biztosították, a megfelelő hőmérsékletet pedig melegvíz üzemű fűtőkészülék szolgáltatta.
A busz rendeltetése az volt, hogy a bányavidékeken az addig használt kényelmetlen, nem igazán korszerű kocsikat, buszokat (Fakarusz) felváltsa és az ott dolgozóknak "kényelmes utazást" biztosítson.

A '60-as években, hatalmas autóbusz hiány volt Magyarországon.
Az Ikarus termelése épp elég lett volna az országnak de ez volt az egyik legtöbb felé eladható exportcikk, ezért az évente gyártott 2000 buszból csak 5-600 maradt itthon. Ekkor támadt valakinek ötlete, hogy az Ikarus-31-es gépészetére alapozva, Székesfehérváron gyártsanak autóbuszt. Ez lett az AMG 407-es, majd a 408 és 409-es,
melyet 1961-ben mutattak be és az Alba Regia nevet kapta. Ebből a típusból azonban nem indult sorozatgyártás.
A köznyelv csak "bányászbusznak" hívta mert 99%-ban bányavidékre kerültek ezek  kocsik. 1964-ig készültek ezek a buszok. 1964 körül ott állt a gyár feladat nélkül.
A Honvédségnek már nem kellett, a 408-as már nem volt piac kész, munka nem volt.

Ekkor az Ikarushoz csatolták, és az Ikarus 311-es és az Ikarus 66-os gyártását letelepítették Székesfehérvárra.

Az első és hátsó lámpatestek a sárvédő elemek megegyeztek az Ikarus 31-311 típussal,
 az első indexek a második generációs Ikarus 620-assal.

                               
                               

Forgalomban

               

Vác,
1961
 

              

A VOLÁN 22,

 
 

 mint több más típust,
 az AMG-t is átvette
 és bératóbuszként üzemeltette.
 

A felvételt Váchartyánban készítettem,
ahol a Volán 22 végezte a főjavításokat, ill.
az átalakításokat.


A Fővárosi Patyolat autóbusza

A VIII. kerületi Diószeghy Sámuel utcában volt
 a Patyolat gépjárműveinek a javításai,
 közvetlenül a "Mező" garázs szomszédságában.
A felvétel is ott készült.

A Magyar Posta AMG 513 típusú autóbusza

 

Képek Csanádi úr gyűjteményéből

 

1962. október 26-án a székesfehérvári Általános Mechanikai Gépgyárat,
 amely korábban repülőgépeket és azok alkatrészeit is gyártotta, beolvasztották az Ikarusba,
de az egyesítést követően a speciális gépkocsik és zárt felépítmények gyártása még évekig jellemző volt a gyáregységre.