"Az
Ikarus 60 autóbuszok
továbbfejlesztett változataként gyártották 1958 és 1972
között a városi forgalomnak épített
Ikarus 620 és a távolsági közlekedés céljára
szerkesztett Ikarus 630 típusú, alvázas járműveket."
Ez az új típus nem hozott látványos műszaki
fejlesztést, inkább a növekvő utasforgalommal járó igényt elégítette ki.
A prototípus Finta László tervei alapján készült el, Ikarus 60B típusjelzéssel.
Az Ikarus 60B a 620-as prototípusa
A képeken jól látható, hogy az
Ikarus 620-as
prototípusa a 60b, mint azt számjelzése is mutatja, az
Ikarus 60-as formáját
hordozza.
Hűtőrácsa már a 620-asé. Az ajtók, az ablakok, a sárhányók még a 60-as
típus formáit hordozzák.
A hátsólámpákon kívül a prototípus hátsó kiképzésén még semmi változtatás nem
vehető észre.
Egy német Ikarus busz ismerő révén jutottam hozzá egy fotóhoz a
prototípus hátsó "képéhez".
Az autóbusz megjelenését meghatározzák a
"szemei", azaz a rajta elhelyezett lámpák.
Az Ikarus 60-asnál és az azt megelőző
típusoknál a lámpák a karosszériából kiállóak voltak,
amelyek a "farosoknál" már besüllyesztésre kerültek, és ezt a stílust követte a
prototípus Ikarus
60B is.
Ennél a fényszórók teljesen be voltak
süllyesztve, és a szériával ellentétben csak két fényszóró volt.
Külön érdemes
megemlíteni a prototípus homloklemezen levő díszléceit, amelyek "szemöldökként"
helyezkedtek el a fényszórók felett,
majd a hűtőrács vonalát követve haladtak
egészen a lökhárítókig.
Ennek a díszlécnek főleg esztétikai szerepe lehetett. A
szériánál a díszléc elmaradt.
Az autóbusz hordművét jellemzi az alvázas
kialakítás,
ebben a tekintetben megőrizte elődje, az
Ikarus 60 típusú autóbusz
méreteit.
Finta László elmondása szerint ez a típus a korábban jelentkező
alvázhiányból
és az annak megoldására szolgáló szakmai alapelvből alakult ki.
Az
akkori szakmai elképzelés a korábban jellemző favázas kocsik építési
elgondolását követte,
amely szerint a kocsiszekrény cserélhető volt, míg az
alvázat megtartották.
Az alváz "U" keresztmetszetű hossztartókból és cső-,
illetve sajtolt profilú kereszttartókból épült fel hegesztéssel,
illetve
szegecseléssel kötve a hossztartókhoz.
A motor az alváz hossztartóin rugalmasan
van ágyazva, a sebességváltó a kerekek közötti kereszttartón fekszik fel.
A
futóművek a hossztartóra csavarozással kapcsolódnak rugóbakokon keresztül.
A
hátsó, süllyesztett peron miatt a hossztartó mélyített a városi autóbusznál
Természetesen ez nem egy az egyben történt, de a forma a jellegzetességét megőrizte. A szélvédő hajlított üveg, azonban nem egyben lévő, hanem középen és a sarkokban osztott, a sarkoknál vékony műanyag elemmel összefogva. A prototípus 60B-n a szélvédő középső, nagyobb felületű sík része azonos az Ikarus 66-os szélvédőüvegével. A 620 szériába már nem ezeket a szélvédőüvegeket építették be. Az autóbusz elejét összehasonlítva az Ikarus 60-nal látható, hogy a szélvédő felülete nagyobb.
A fentiek jól illusztrálják az alkalmazott, alkalmazható technológia formai kialakításra gyakorolt hatását.
A lentebb látható, már Ikarus 630 típusjellel ellátott, de még az Ikarus 60 jegyeit hordozó 630-as már mutatja a későbbi szériában gyártott 620-630-as típus jellegzetes formáját. A fotón még jól látszik a 60-as típus robosztusabb jegyei, de már a később használatos széles viszonylatszám jelző jelenik meg és a sárvédő kialakítása is kezdi felvenni az első szériás 620-630-as jellegzetes formáját
|
Pár hónappal később, 1958 tavaszán - némileg módosított formatervvel - már a távolsági Ikarus 630-as prototípusa is elkészült."
A fényszórók kialakítása is a később, a
típusra jellemző forma előjeleit mutatja.
A sokunk kedvencének számító "könnycsepp"
alakú első indexek is ennél a formai átalakításnál alakultak ki.
Az oldalán végigszaladó
dísz "ebben" a formában végződik, lezárva a díszítősínt.
Alapjaiban megállapítható, hogy ennek a prototípusnak még semmi köze a későbbi 630-asokhoz, de sok jel már mutat rá.
Az
Ikarus 630, un amerikai retussal
kiemelt fotója, amiből szerintem a fentebb készült "reklámfotó" is született |
A
kocsiszekrény hossza 9348 mm, akárcsak az
Ikarus
60 típusé, 5000 mm tengelytávval.
A motor a kocsi orrában, közvetlenül a vezető
mellett nyert elhelyezést.
Többek között ez is indokolta a vezetőfülke és az
utastér között lévő elválasztó fal alkalmazását az utastér zajterhelésének
csökkentésére.
Az
Ikarus 630,
egyfajta egyedire épített változata. Az NDK részére készült TV közvetítő kocsi 172-es típusú karosszériával (1964) |
Az Ikarus 630, a Magyar Rádió közvetítő kocsija (1964) |
Először a Csepel D 613-as, majd a
korszerűbb Csepel D 614-es, 106 kW-os motor került.
Említést érdemel a motor hengerfeje. A motor
előkamrás kivitelű, az előkamra a henger hossztengelyével szöget bezáró
kialakítású. A meglévő motorhoz fejlesztési javaslatot fogalmaz meg az 1959. 11.
17-én bejelentett, a Ganz-MÁVAG-tól származó, HU148815 lajstromszámú szabadalom,
amelynél az előkamrát ért hőterhelések kiküszöbölésére kerámiabetéttel látták el
az előkamra furatát.
A jármű sebességváltója ASH 65-3 típusú, előtéttengelyes, ötfokozatú szinkronváltó, korának megfelelő műszaki színvonalon. A mechanikus sebességváltók fejlesztésére példa a HU145380 lajstromszámú szabadalom, amelynek az a lényege, hogy az állandó kapcsolatban lévő fogaskerekek lemezes súrlódó tengelykapcsolókkal kapcsolhatók tengelyükre, amelyen egyébként szabadon elfordulóan vannak ágyazva. A sebességváltó száraz súrlódásos tengelykapcsolón keresztül kapcsolódott a motor tengelyéhez.
Az Ikarus 60B modell átdolgozásával alkotta meg Nagy József a 603 (távolsági) és a 604 (városi) típuspárt, amelyet 1959-ben mutattak be a nagyközönségnek.
Az Ikarus 603, távolsági kivitelű prototípus | Az Ikarus 604, városi kivitelű prototípus | |||||
|
|
A két fényszóró helyett
helyett a kor divatirányzatának megfelelően négy fényszóró került beépítésre.
Ezek a fényszórók bár süllyesztettek, de nem olyan mértékben, mint a
prototípusnál.
Érdekes megoldás a díszléc helyett a karosszériában kialakított,
kiálló lámpavédő tető,
aminek a díszítő szerepen túl valószínűleg a lefolyó
esővíz elleni védelem volt a feladata.
A hátsó lámpák eredetileg a karosszériából kiemelkedő fészekbe voltak
süllyesztve, azonban később ezek,
valószínűleg az egyszerűbb és olcsóbb megoldás
miatt, rátett lámpákká változtak.
Ennek az átalakításnak az esztétikai veszteségen túl funkcionális hátránya, hogy kisebb volt a világító felület.
Sajnos napjainkban is tapasztalható, hogy
nagy méretű, könnyen piszkolódó járműveken kicsi, gyengén világító lámpák
vannak.
Az 50-es, 60-as évek divatjának megfelelő volt a magasságjelző és az indexlámpák kialakítása, amelyek formája vízcseppre emlékeztet.
Ezek a lámpatestek követték a karosszéria tetejének, valamint a jármű oldallemezének íveltségét.
A
lámpatestek egyaránt megtalálhatóak voltak az
Ikarus
60-as, 66-os, 55-ös a 60B és a 620-as típusokon.
Ezek később a felújítások során hasonló sorsra jutottak mint a hátsó lámpák,
egyszerűbbekre lettek kicserélve.
Az új irányjelző lámpák, csakúgy mint a hátsók, kör alakú lámpatestek lettek,
amelyek a 620-asok homloklemezére kerültek.
A járművet, a kor szellemének megfelelően,
krómozott díszlécekkel is gazdagon felszerelték, amelyek a kocsi oldalán az
ablakok alatt és a kerekek felső síkja felett futottak körbe. |
Az első példányoknál hátul az alsó díszléc a szintén krómozott kerettel körbevett rendszámtábla felé ívesen lehajlott. Később azonban, egyszerűen körbefutott. |
A képen látható, első szériás ex. FAÜ-s
620-as első ajtó kiképzésén jól látható, hogy a felszálló kapaszkodó
vonalában, egy csukló vastagságú részt utas védelmi okokból kihagytak, így,
amennyiben az ajtót a buszvezető becsukta, de az utas valami oknál fogva a
kapaszkodót még nem engedte el, az ajtó így nem ejtette "csapdába". |
A fenti fotó egy 2010 év elején, eddig az Ikarus 620-as típusból "megtalált", legöregebb.
Azért használtam ezt a fotót, mert ennél a szériánál még nem volt meg ez a
biztonsági kiképzés, (lásd fentebb, GA 10-67)
de a későbbiekben, kötelezővé tették. Így kerülhetett erre a járműre is ez a
"ráncajtó".
A '63-tól kikerülő sorozaton már nem alkalmazták ezt a biztonsági eljárást!
Ez a jármű 1959. szeptember 18-án került a FAÜ tulajdonába, ezen belül a Fürst
garázsba, e típusból elsőként!
1971 augusztusában selejtezték és került egy TSZ üzemeltetésébe.
Külföldi rendeltetésű Ikarus 620-asok
|
"Az első
Ikarus 620-as menetrend szerinti forgalmát 1959.
szeptember 19-én a Nagykörúton közlekedő 45-ös viszonylaton kezdte meg." Nagy Zsolt gyűjtése szerint, először 1959 szeptember 18-án volt a hatósági vizsgájuk az "Fürstbe" érkezett Ikarus 620-asoknak. Az egyik ilyen a GA 09-41. |
A fővárosi autóbusz-közlekedésnek az Ikarus 620-as autóbuszokból 1959 és 1970 között 935-öt, míg az Ikarus 630 típusból 1960 és 1964 között 16-ot adtak át." |
Vissza az autóbusz közlekedés története lapra
** " Alapkonstrukciója megfelelt az
Ikarus 60-asoknak, de karosszériája újszerű
volt.
Az 50-es évek "divatjának" megfelelően elöl 4 fényszóróval volt
felszerelve, megjelenésére a lekerekített vonalak voltak jellemzőek.
Későbbi
főjavítások során ezt az ablakot megnagyobbították.
A nagyméretű szélvédő
hajlított üvegből készült, de 2 darabból állt, melyeket egy keskeny műanyag sín
tartott össze. "
A felvétel egy első szériás Ikarus 620-as belső terét mutatja, még kalauzüléssel. |
Hatósági vizsgája 1960. augusztus 30-án volt, és 1972 augusztus 1-én vonták ki a forgalomból |
|
** "Az
Ikarus 620
típusnak több variációja is fellelhető volt a FAÜ-nél.
A
legelső szállítású GA 09-XX sorozatú kocsiktól eltekintve
az összes Ikarus 620-asnak külső bolygóműves hátsóhídja
volt.
A benne levő fogaskerekek zizegő hangja Budapest utcai
hangképének részévé vált.
Az erőforrás a jól ismert 125
LE-s 6 hengeres Csepel Diesel motor volt. A 620-as 5-fokozatú
sebességváltóval
rendelkezett mely az 1. sebességi fokozat
kivételével szinkronizált volt. A busz a 2-dik sebességi
fokozatból indult.
A 49-es vonalán előfordult, hogy a
csúcsforgalomban (túl)terhelt 620-as a
Lorántffy Zsuzsanna
utcai megállóból csak az 1-es fokozatban tudott elindulni
hegymenetben.
Az 1. fokozat egyenes fogazású fogaskerekei elég
zajosak voltak. Az 5-dik sebesség áttételi viszonya 1:1 volt.
Voltak egyes Mávauttól átvett példányok, melyeknek 5-dik
fokozata gyorsító (overdrive) áttételű volt.
Ezt
mechanikailag a 4-fokozat helyére építették és ezért a
váltóábrán a szokásoshoz képest a 4-es és 5-ös fokozat
fel volt cserélve.
A gépkocsivezető
fizikai terhelése a botváltós sebességváltó és a
szokványos tengelykapcsoló kezelése miatt jelentős volt.
Kísérletek folytak a tengelykapcsoló kézi működtetésére
pneumatikus szervo segítségével. A sebességváltó botjára
egy emeltyűt szereltek,
mely egy sűrített levegővel
működtetett munkahenger segítségével a tengelykapcsolót
kiemelte.
Így a gkv-nak csak induláskor kellett a lábpedált
használni, a menet közbeni váltásokhoz az emeltyűt
használta.
A rendszer nem vált be, általános bevezetésére
nem került sor."
Harmadik sorozat Ikarus 620-as szállítás a FAÜ állományába.
8 hónapja forgalomban. 6111/265 Besz:1962.01.24 Récsei "S": 1974.01.09 Récsei Utóélet Átadás dátuma 1975.05.29 Újabb tulajdonos: Kelet-magyarországi Közmű és Mélyépítő Vállalat, Nyíregyháza, Vörösmarty tér 7. Átrendszámozás 1975.05.29. Új rendszám GB 88-92, Végső selejtezés 1979.06.14 Budapest, 1962. szeptember 27. Járműforgalom este a Népköztársaság útján. MTI Fotó: Jármai Béla |
|
** "Ezek láthatóak ma a ZIU -9 trolikon. A KGST széthullása során a tengelyek is megváltoztak és eltűntek az un. Trilex-kerekek és helyette jöttek a ma is látható felnik."
|
|||||
|
|||||
Az utolsó felújítása után a 25-ös villamos pótló járaton | "Egy repülőtér is kevés, hogy egyből megforduljak", mondták a buszvezetők az új futóművel felszerelt, de még eredeti első sárvédő íves buszokról. |
<= az eredeti, majd utána => |
Egy, még a gyárban készült fotósorozat erről a szériáról.
Az első képen látható
a
MÁVAÚT-tól származik, 1961.08.29-én került forgalomba, GA
60-83 rendszámmal és 1962.02.14-én került a FAÜ
tulajdonába.
1972.12.28-án a Fürst garázsból a Mezőbe
került. 1975.01.01-én selejtezték.
A második képen a másik
"szedett vedett", a GA 58-89, szintén a MÁVAUT-tól.
Ott 1961.08.16-án volt a hatósági vizsgája és GA 60-97
rendszámon került forgalomba.
1962.02.14-én került a FAÜ-hez. 1974.01.09-én selejtezték
** (adatok: Nagy Zsolt Levente rendszám-gyűjteményéből)
** " A GA 58-88
világoszöld volt, a többi ilyen " szedett vedett "
pedig világoskék volt.
A GA 58-88-nak az a sajátossága is
megvolt, hogy első ajtón való felszállásra volt építve
és
egészen szokatlan terelőkorlátok voltak benne, amelyet a
főjavításig meghagytak.
Ezek a kocsik a "Fürst" (
Lágymányosi ) garázshoz tartoztak és jártak többek között
a 22-esen és a 49-esen."
Lámpatest módosítások
** "A kocsi hátulján
jellegzetes, nagyméretű integrált lámpatestekbe építették
be a fék- és irányjelző lámpákat.
Ezeket a lámpatesteket
használták a FAÜ -
csuklósokon is.
Hasonlóan a
magasságjelző lámpákhoz az első index lámpák is
könnycsepp alakú karosszériára simulóak voltak."
Az index (néhány kocsi kivételével) a csepp alakú helyett kis szögletes formájú lesz. (Ez azonban nem azonos a későbbi szögletes magasságjelzőkkel).
|
A GA 10-71 Ikarus 620-as autóbusz, majdnem eredeti formájában, gyakorlatilag az átalakítás megfelel az 1964-es kiadású kocsikhoz.
(Besz:1960.08.11) eredeti a karosszériára simuló, könnycsepp alakú index lámpával és nagyméretű hátsó lámpával. Ezt az összeállítást selejtezéséig (1972.06.01) megtartották** |
GA 92-82 még az eredeti hátsólámpájával a József Attila lakótelepen. 1964.november 16-án a "Fürstben" vették állományba. Az Óbuda ü.e. beindulásakor forgalmi vonalak átvétele miatt 1970. 12. 28-tól a GA 92-62 ~ 92-94 frsz. autóbuszok a "Fürstből" áthelyezve. Innen selejtezték 1974. december 28-án.** |
** "Ezek az integrált ("mosolygós") lámpatestek gyártása még az Ikarus 620-as típus kifutása előtt megszűnt és ezeket egyszerű különálló kerek lámpákkal helyettesítették". Sajnos felvételt, csak most kaptam egy egészen
furcsa megoldásról és sajnos az is egy balestet helyszíni szemléjén
készült a FAÜ 11. Ikarus 620-áról. |
~ Az elsők között érkezett
~ ~ 1959 szeptember 29-én érkezett és
~ |
|
Az átalakítás másik módja. Az eredeti hátsólámpát kiszerelték, és egy lemezre az akkor első indexként már használatos un. Villtex kerek lámpákkal szerelték fel. Az ilyen áthidaló megoldásra azért volt szükség, mert a lámpatartó karosszériaelem más megoldást nem igazán engedett. A lentebbi képen látható variáció már karosszéria munkát igényelt. |
Bár ez a busz nem BKV-s, de onnan származik. |
GA 93-51 |
Alv.sz.: 6409/825. 1964.11.16.- án állt forgalomba és 1975.10.09-én selejtezték le a "Kilián" garázsban. ** |
Hasonló a fenti képen látható átalakításhoz, de itt, egy "macskaszem" is társul az index és féklámpához. A felvétel, 1974 nyarán készült Csepelen, a "Tanácsház" téren. |
|
Jól látható a vezetőablak alatt kialakított szellőzőnyílás, amit főjavítások után mindegyiken megszüntettek. |
Viszonylatszám jelző átalakítások, variációk
A GA 90-49 kicsiről, szélesre átalakított viszonylatszám jelzője az első ablak ferde vonalát követi, | míg a GA 90-56-é, gondolom a jobban láthatóság érdekében, a szélvédőkhöz képest függőleges. |
Átalakítások után
|
** "A BKV főműhelye nem rendelkezett elegendő kapacitással a nagyszámú főjavítás elvégzésére. Ezért többek között a Kabai ÁMG is bekapcsolódott ezekbe a munkákba. Ekkor indult meg a javítás minőségének elsilányosodása. Míg a BKV által főjavított kocsik szinte gyári új állapotban hagyták el a műhelyeket, addig a külső cégek által javított járműveknél szembetűnő volt a felületes munka eredménye. A BKV és elődei mindig nagy súlyt helyeztek a feliratozás szép és egységes kivitelezésére. Ezt a külső cégek sajnos nem követték és az évek során a BKV is felhagyott vele. Így alakult ki az, hogy az egyes autóbuszgarázsok által a kocsi-számok festésére használt sablonok alapján a jármű honossága megállapítható volt. Jellegzetes "színfolt" volt az Óbuda Garázsba tartozó kocsikon a konzekvensen fejjel lefelé felfestett 8-as szám."
** " Az
Ikarus 620-as harmadik sorozatán az alumínium -
keretes tolóablakok
helyett gumiprofilba ágyazott ablakok jelentek meg felül 2
billenő mozgású nyitható ablakkal.
A gumiprofil kezdetben
világos színű, majd a GA 91-xx sorozattól fekete színű
volt."
Beszerzési ideje: 1962.01.17 (Récsei garázs), állományból törlése: 1973.12.21. Gyöngyösre a MEZŐGÉP-hez került** |
|
|
|
|
||
az
első-szériás 62O-as alumíniumkeretes ablakok
tolóablakaival, mely az egyetlen a többi GA 57-es sorozatú kocsiból. |
**
" A harmadik sorozattal jelent meg a körbefutó
széles ezüst csík a kocsi alsó harmadának
magasságában. Ezt a dekorációs elemet egészen az IK 260/280-as sorozat megjelenéséig megtartották a budapesti autóbuszokon és főjavítások során régi, eredetileg teljesen kék kocsikon is alkalmazták." |
a MÁVAUT-tas, 1960. december 16-i beszerzésű GA
55-64-es.
A FAÜ 1962. február 14-én vette át és a GA
58-86 rendszámot kapta,
majd 1968. június 6-án számozta át
GA 95-00-ra.
1972-ben az M7-es bevezető szakaszán a belváros felé a felüljáró után a
szembejövő sávra esett.
1972. október 9-én selejtezték a Fürstből
|
-től
-ig Óbudai garázs **(Nagy Zsolt Levente) D630.28.7003/2231
1970.04.16 Óbuda "S":1977.04.27 Mező |
|
A
GA-95-65-től GA-95-75-ig a "Récsei" garázs, a GA-95-76 és a GA-95-77 az Óbudai garázs. (Tildy) |
|
GA-95-52-től (1970 04. 15) GA-95-77-ig az utolsó széria az Ikarus 620 típusból, a BKV-nál. |
=>
A GA 95-74
1970. április 20-án a GA 95-75, április 30-án,
a május 6-án
és a tényleg utolsó Ikarus 620-as, a GA 95-77
augusztus 11-én érkezett, ill. volt a hatósági
vizsgája. **(Nagy
Zsolt) |
A 1976 október 16-i állományból való törlése után 1979 decemberében étkező vontatmánnyá alakították és YN 68-72 frsz-on állományba visszavették. 1988. október 31-én törölték véglegesen az állományból.**(Nagy Zsolt) |
A FAÜ és a BKV által beszerzett, összesen 935 db. Ikarus 620-asokból
GA 95-16 /1969/ (Alvázszám: 6911/1740) |
Sallai fmh. 1995. IV. 10. |
A GA
95-16-osnak elég változatos volt az
"életútja" 1969. december 32-án volt a
hatósági vizsgája és az Óbudai garázsba került. 1973. 12. 22-én áthelyeztél a "Mező"-be, onnan 1974. decemberében, típusösszevonás miatt, a "Kiliánba", majd 1976. októberében visszahelyezték a "Mező" garázsba. 1976. december 16-án onnan vonták ki a forgalomból. 440000 Km-t futott. |
2003. tavaszi állapot
Szekszárdon lett egy 630-as felújítva, ülések nélkül.
Az Ikarus 630-as buszok rendszámai: GA 80-20-tól GA 80-32-ig.
GA 11-10 GA 80-31 1960.05.10 1970.12.07 1975/01 1974.10.26 Récsei
Ezeket a buszokat 1970-ben - GA 80-30, -31, 32 - ill. 1973-ban,
|
||||
Besz:64.10.30. | Selejt:76.10.29. Alv.sz.:6409/1017 |
átalakították 620-asra, a GA
80-25, -26, -27, kivételével ( eladás ill. üzemi járművé
átalakítás ),
majd
a "Récsei" garázsból a "Kilián" garázsba
kerültek.
1963. december 22.-i beszerzésű a 193-as (MALÉV repülőtéri) járat céljára. A peron alatt poggyászszállításra csomagtartót alakítottak ki. 1966-ban különjárati állományba helyezték.1973. február 28-án alakították át 620-á és 1976 júliusában selejtezték. Alv.sz.: 6311/200 493 ezer km-t futott. **Nagy Zsolt |
Ikarus 620-630 vezetőfülke, egyéb felhasználása.
Vissza az autóbusz-közlekedés történetéhez
És ide a végére jut a magyarázat, az
autóbusz és azon belül is az Ikarus 620-as
"imádat".
Talán 1970-ben építették az első Kacsóh Pongrácz úti
vasúti felüljárót. Arra az időre a 25-ös és a 25y
végállomását,
a Korong utcába (gyakorlatilag az Ajtósi Dürer sor
folytatása) helyezték, nem messze oda ahol laktunk.
És kész....!
Az oldal összeállításában
segítségemre voltak:
Székács András,
Nagy Zsolt Levente,
Bárdos Imre,
Gerlei Tamás,
Kukla László,
dr. Lovász György
Magyar Szabadalmi Hivatal,
Az IKARUS 620-630 típusú autóbusz,
BRESS GÁBOR - DR. ZÁBORI ZOLTÁN